"El kell felejteni a parasztnosztalgiát” – Milliárdok mentek a sertéságazatba, mégsem álljuk a versenyt

Bár a hazai ellátásra még elég lenne a sertéshús, de már régóta importot eszünk. Sőt, a helyzet tovább romolhat, ha a németek ráengedik az uniós piacra a sertésállományukat. És ha az még nem lenne elég: egyre soványabbak is a disznóink. Mire ment el közel 200 milliárd forint állami támogatás?

Nehéz idők jöhetnek a magyar sertéstartókra, miután a németországi vaddisznóállományban is megjelent nemrég az afrikai sertéspestis. A világ legnagyobb importőre, Kína rögvest megtiltotta a behozatalt Németországból, és a szakértők egy része arra számít, hogy a németeknél feltorlódó felesleg az uniós piacot nyomja majd, egy része Magyarországon landolhat. Ez letörheti a hazai árakat, ami a boltokban olcsóbbá teheti ugyan a sertéshúst, de hosszabb távon veszteségbe sodorja a magyar állattartókat, feldolgozókat, vágóhidakat, így még az eddiginél is jobban visszaeshet a termelési kedv.

E vészhelyzet amúgy is cudar állapotban találta a magyar sertéságazatot: a német sertéspestistől függetlenül is rekordszintre csökkent a sertésállomány, értesülésünk szerint az első félév végén már a 2,6 millió darabot sem érte el. Ez fényévekre van a 2012-ben meghirdetett nemzeti programtól, a célként megjelölt 6 milliós állománytól. Mint az ábrán látszik, csak két évben, 2014–2015-ben futott 3 millió fölé a sertés létszám, azóta évről évre csökken:

Image
éles próba

Mindeközben visszaszorult a háztáji tartás is, ráadásul kisebbek lettek a disznók. A KSH 2019-ről szóló jelentése szerint a sertések több mint 80 százalékát gazdasági szervezetek nevelték, náluk az egyedszám 6,5 százalékkal csökkent, míg az egyéni gazdálkodóknál 15 százalékos volt az állományfogyás. 2019-ben a korábbinál 5,3 százalékkal kevesebb, 3,7 millió darab vágósertést vásároltak fel, átlagos tömegük az előző évinél valamivel kisebb, 116 kilogramm volt. A statisztika alapján a kilátások sem fényesek:

a rekord alacsony sertésállomány további csökkenését vetíti előre, hogy az anyakoca-állomány (155 ezer) egy év alatt 13 százalékkal esett vissza.

Közben elköltöttek legalább 163 milliárd forintot

Az ágazat felfuttatására közben ömlött a pénz: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) összesítése szerint a nemzeti sertésstratégia meghirdetése, 2013 óta, 163–195 milliárd forintot költhettek különböző sertéstámogatásokra – ebből szűk 10 milliárd forint lehetett, amit kifejezetten sertésstratégia címén fizettek ki. Voltak még ágazatspecifikus (sertés-, illetve tenyészkoca állatjóléti) támogatások és általánosak is (állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, illetve állati hullák elszállítására és ártalmatlanítására), amelyeknek csak egy része kerülhetett a hizlaldákhoz. Az idén a koronavírus miatt 2,75 milliárd forint átmeneti támogatást is kaptak a sertéstartók.

 

olvass tovább a forrásoldalon: https://24.hu/belfold/2020/10/06/serteshus-ara-disznok-milliardok-nemzeti-strategia/